A megrendelőnek van-e teendője a reklámadóval kapcsolatban ?

Augusztus 20-ig a reklámközzétevőknek kellett a 2013-as tényadataik alapján megállapítani, hogy a reklámközzétételből származó nettó árbevételük és saját célú reklámköltésük meghaladta-e éves szinten az 500 millió forintot. Most szeptember 20-án újabb határidő közeleg. Ez azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek augusztus 15. és 31-e között reklám közzétételről szóló számlát fogadtak be. Ha ezeknek a havi összege a 2,5 millió forintot meghaladja, az efölötti rész adóalap lesz, amit 20% adó terhel.

Azonban, ha rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával, amelyben arról kell nyilatkoznia, hogy ő a reklámadó alanya, és adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz, vagy arról, hogy az adóévben reklám- közzététel után adófizetési kötelezettség nem terheli, akkor a megrendelő mentesül a bevallási és adófizetési kötelezettség alól.  Amennyiben a közzétevő a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a megrendelő  adóalannyá válik ( és havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.)

Ha azonban az adóalapnak minősülő költsége (csak azon költségek, amelyekhez kapcsolódóan nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával) nem haladja meg a 2,5 millió forintot, és emiatt adófizetési kötelezettsége nincs, akkor nem kell bevallást sem tennie az adóról.

A megrendelőnek a törvény augusztus 15-i hatálybalépését követően havi szinten azt kell megvizsgálnia, hogy:

1.        áll-e közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg, vagy a szerződés szerint igénybe vett szolgáltatás tartalmában arra irányul-e? A törvény alkalmazásában reklámközzétevő:

·          médiaszolgáltatásban Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,

·          napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat Magyarország területén elérhetővé tevő, nem Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató,

·          Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben közzétett reklám esetén a sajtótermék kiadója,

·          a szabadtéri reklámhordozót reklám céljára hasznosító személy, szervezet,

·          reklámelhelyezésére szolgáló bármely járművet reklám céljára hasznosító személy, szervezet,

·          a nyomtatott anyagot reklám céljára hasznosító személy, szervezet,( a tv  meghatározása nem szűkíti le a nyomtatott anyag fogalmát a csak papírra nyomtatott reklámanyagokra, így – értelemszerűen – ilyen reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak, például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától.  

Ugyanakkor azonban, ha valamely vállalkozás, illetve munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése (kvázi közzététele) nem eredményez adóköteles tényállást. Ilyen eset például, amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, de ide értendő az is, ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg.) 

·          az ingatlant reklám céljára hasznosító személy, szervezet,

·          az interneten túlnyomórészt magyar nyelven reklámot közzétevő,

·          az interneten túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétevő.

Érdekesség, hogy például az sms-ben közölt reklám jelen pillanatban nem adóköteles, mivel nem szerepel az adókötelezettsége jelentő közzétételi helyek között. Vagy az email, mivel az interneten jelenik ugyan meg, de nem internetes oldalon.

Egyes esetekben a szponzorációból származó bevétel is lehet adóköteles bevétel a szponzoráltnál, például ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem. 

·          Ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolat a reklám közzétevőjével, mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, a reklámadó szempontjából nincs további teendő.

·          Érdemes körültekintőnek lenni, mert például a reklámadó-törvény alkalmazásában nyomtatott anyagon értenünk kell minden olyan reklámhordozót, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá, illetőleg az ingatlanon közzé tett reklám alatt nemcsak az ingatlan kültéri homlokzatán, hanem az ingatlan belterének bármely felületén elhelyezett reklámot is érteni kell.

2.fogadott-e be olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, illetve a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám megrendelés költségéről szól?

A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. Csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá, a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15-e után vette kézhez.  (Nem a teljesítés szerinti áfa időpontnak van jelentősége.)

3.rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó kötelezettség a reklámközzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz?

A nyilatkozatnak nincs formai kötöttsége, de tartalmaznia kell, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.

 A nyilatkozat legcélszerűbb a számlán megtenni, mert ebben az esetben a nyilatkozatnak nem kell feltétlen a cégjegyzésre jogosult képviselőtől származnia. Egyéb esetben a nyilatkozatot cégjegyzésre jogosultnak kell megtennie. Ha a nyilatkozat a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, azaz a bevallási határidőig nem áll a megrendelő rendelkezésére, havi 2,5 millió forint feletti reklámköltés esetén adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli. A bevallási határidő után kézhez vett nyilatkozat birtokában viszont mindenki jogosult önellenőrizni.

Fontos, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatának – ha azt nem a számlán teszi meg – a konkrét reklámközzététel beazonosításához kellően részletesnek kell lennie, az általános, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozat nem biztos, hogy elegendő. Számítani lehet rá, hogy pl. a Google vagy a Facebook nem fog nyilatkozatot adni a magyar hirdetőknek, ez esetben tehát a megrendelő vállalkozó válik az adó alanyává.

4.meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfa összeget nem tartalmazó nettó reklámköltése?

A megrendelőnek a havi szintű reklámköltségek számbavételekor csak azokat a reklámköltéseket kell figyelembe vennie, amelyeknél nem rendelkezik a reklámközzétevőjének nyilatkozatával. Ha a kézhez vett számlához van nyilatkozat, akkor az abban szereplő ellenértéket az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni. A 2,5 millió forint meghatározásakor az áfá-val csökkentett nettó összeget kell nézni. Nem forintban kiállított devizás számlákra a törvény nem ad eligazítást. Ezért az adóalap meghatározásánál alkalmazhatónak látszik mind az áfa törvény, mind a számviteli törvény szerinti árfolyam meghatározás, sőt, mivel a törvény a megrendelői oldal adóztatási pontját a számla kézhezvételéhez köti, így a számviteli, illetve áfa előírásoktól eltérően szintén védhetőnek látszik a számla kézhezvétele napján érvényes árfolyam alkalmazása az ellenérték forintban történő meghatározására.

Fontos felhívni a figyelmet arra , hogy a reklámadóval kapcsolatban a Tao tv is módosult: Ha  a reklámot közzétevő nem nyilatkozik  arról, hogy ,  a reklámadót bevallja és befizeti, vagy arra egyébként nem kötelezett , akkor – a szabályozás szerint -  bármilyen reklám közzétételével kapcsolatban felmerült költség nem minősül a vállalkozás érdekében elismert költségnek, és ezért  azzal a társasági adó alapját meg kell növelni - mégpedig  2,5 milliós havi korláttól függetlenül, már „az első forinttól”. ( Kérdés, – mert erre nincs rendelkezés a reklámadó törvényben, de az Áfa törvény rendelkezéseiből következően –, hogy a nem vállalkozási tevékenység érdekében felmerült beszerzések áfája levonható-e? )