Bírsággal fenyegetett határidő ...
Még 2016 nyarán változott , tovább szigorodott a munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII.tv ,és a 20 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal működő cégeknek is kötelezővé tette a munkavédelmi képviselő választást. A törvény által megállapított új munkavállalói létszámhoz kötött kötelezettség teljesítését a módosítás hatálybalépésétől számított fél éven belül kellett elvégeznie a munkáltatónak, mely 2017. január 7-én lejár.
A változás értelmében munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. A korábbi szabályozás szerint csak abban az esetben terhelte ez a kötelezettség a munkáltatót, ha legalább 50 munkavállalót foglalkoztatott.
Ki is az amunkavédelmi képviselő és milyen jogosultságokkal rendelekezik?
A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül választani. A munkavédelmi képviselő a munkavállalói érdekvédelem munkavédelemben megjelenő formája. Munkavédelmi képviselőnek az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Ugyanakkor nem választható munkavédelmi képviselőnek, aki munkáltatói jogot gyakorol (munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése), a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja illetve a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
A munkavédelmi képviselő a képviseleti feladatait a munkáltatóval együttműködve végzi.
A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyek, a munkaeszközök, egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására és a balesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, részt vehet a munkáltató munkavédelmi intézkedéseinek előkészítésében, a munkabalesetek kivizsgálásában, tájékoztatást kérhet, vagy éppen kezdeményezheti a szükséges intézkedés megtételét a munkáltatónál.A törvény 76 § (3) bekezdés értelmében a munkavédelmi képviselők munkajogi védettséget élveznek a szakszervezeti tisztségviselők védelmére vonatkozó szabályok alapján.
Amennyiben a foglalkoztatottak száma eléri a 20 főt, a választás megtartása kötelező. A választást akkor is meg kell tartani, ha a dolgozók a választási jogosultságukkal nem kívántak élni.Ilyen esetben a választás érvényességét és eredményességét, ezen körülményre tekintettel kell majd megállapítani.Amennyiben a munkáltatónál kötelező munkavédelmi képviselőt választani, de a választást a munkáltató nem szervezi meg, vagy a választást ugyan megszervezi, de nem biztosítja a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, úgy a munkáltatót a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírsággal sújtja.
Ha a munkáltatónál annak ellenére sem kerül sor a munkavédelmi képviselők választására, hogy munkáltató a munkavállalókat tájékoztatta arról, hogy a választás kötelező, és a munkáltató által lebonyolított választás ennek ellenére érvénytelen vagy eredménytelen volt, akkor a munkáltató a munkavédelmi törvényben foglalt kötelezettségének eleget tett.Azonban a bírság elkerülése érdekében ezt igazolnia kell.
A kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet és amennyiben a kötelezettséget ismételten megszegik vagy más kötelezettségszegés történik, úgy ismételten kiszabható.
Ha a munkavállalók létszáma 20 főnél kevesebb, úgy nem kötelező, de választható munkavédelmi képviselő. A választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott, vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezheti. A választás lebonyolítása ebben az esetben is a munkáltató feladata. Amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő megválasztására, a munkáltatónak a munkavállalókkal közvetlenül kell tanácskoznia.