Hogyan sérülnek a munkaidő szabályai?
A munka- és pihenőidő szabályainak megsértésével kapcsolatos jogsértések számának csökkenő tendenciájáról számol be az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya munkaügyi hatóságaának nemrégen közzétett féléves jelentése. Ugyanakkor még mindig jelentős számban állapítottak meg szabálytalanságokat. Mik ezek?
A munkaidő-beosztás hiánya
A jelentés szerint a jogsértések jelentős része arra vezethető vissza, hogy számos munkáltató a munkavállalókra bízza annak eldöntését, hogy melyik nap ki dolgozzon. A szabályozás szerint a munkaidő-beosztást a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban köteles közölni a munkavállalóval. Az írásbeliség követelményének megfelel az is, ha a munkaidő-beosztást a munkáltató a helyben szokásos és általában ismert módon ( belső internetes hálózat, fali hirdetmény stb ) közzé teszi. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztás természetesen módosítható, de legalább négy nappal előtte.
Munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása
A munkáltató köteles a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meghatározni és közzétenni.( Ez is a helyben szokásos módon történhet). A munkáltatónak meg kell határoznia a ledolgozandó órák számát is. Ennek elmaradása ellenőrizhetetlenné teszi mind a munkavállaló, mind a hatóság számára a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, illetve annak ellentételezését.
A napi és a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékére, a pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése
- a beosztás szerinti napi munkaidő 12 órás maximuma,
- a heti munkavégzési idő 48 órás maximuma,
- a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti – főszabály szerinti – legalább 11 óra,
- a rendkívüli munkavégzés éves korlátja,
- a vasárnap és munkaszüneti napon történő munkavégzés,
- a heti két pihenőnap kiadása,
- a rendes és pótszabadság mértéke,
- a szabadság kiadása.
A munkaidő és pihenőidő nyilvántartása
Ez a munkáltató kötelezettsége. Ennek keretében a munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának nyilvántartását a munkáltató az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezetheti. A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége a munka- és pihenőidővel kapcsolatos megállapodásokra is kiterjed.