Iparűzési adó és közvetített szolgáltatás
A helyi iparűzési adó számításánál levonható/csökkentő tételként való érvényesítéséhez legfontosabb tudnivaló:
A Helyi adó tv ( Htv.) és a Számviteli tv. (Szvt.) szabályozza a közvetített szolgáltatások fogalmát. (Htv. 52. §-ának 40. pontja és Számviteli tv. 3. §-a (4) bekezdésének 1.pontja ).
“ 4) E törvény alkalmazásában
1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a
szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített
szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a
megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az
általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható; ...”
(2000.évi C.tv A számvitelről, 3.§.Értelmező rendelkezések)
Ebből a definícióból tartalmi, számlázási, illetve nyilvántartási követelmények adódnak.
A nettó árbevételt csökkentő tényezőként figyelembe vehető közvetített szolgáltatások értékének olyan tartalmi, számlázási, nyilvántartási kritériumai vannak, amelyek a közvetített szolgáltatásokat megkülönböztetik a számviteli törvény szerinti “igénybevett szolgáltatásoktól”, illetve “egyéb szolgáltatásoktól”.
Tartalma szerint egy-egy szolgáltatás akkor minősül közvetített szolgáltatásnak, ha azt az adóalany saját nevében, de más javára rendeli (vásárolja) meg, és a szolgáltatást változatlan formában részben vagy egészben “továbbadja”, továbbszámlázza.
A tartalmi követelményen túl azonban formai előírásoknak is meg fel felelni.
Egy-egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való minősítését a megrendelővel kötött szerződés támasztja alá – vagyis a szolgáltatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a vállalkozó a szolgáltatás teljesítéséhez közvetített szolgáltatást vehet/vesz igénybe.
A közvetített szolgáltatásra vonatkozó tartalmi feltételekkel szoros kapcsolatban áll továbbá a számlázásra vonatkozó törvényi kitétel is. Annak, hogy közvetített szolgáltatásról van szó, ki kell derülnie – a szerződésen felül – az adóalany számlázási, nyilvántartási rendjéből is.A definíció szerint ugyanis a közvetítés tényének a számlából is egyértelműen ki kell tűnnie.(Ennek tartalmára , formájára vonatkozó további szabályozás nincsen.) A gyakorlatban többféle megoldás terjedt el.Amennyiben csak közvetített szolgáltatást számláz a vállalkozó, akkor elégséges a számlában a “közvetített szolgáltatás” megnevezést szerepeltetni.Ha a vállalkozó pl. saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és az egyes közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak továbbszámlázott ellenértékével szükséges feltüntetni. Ha ugyanazon fajtájú szolgáltatást saját teljesítményként és közvetített szolgáltatásként is értékesíti a vállalkozó, akkor szintén külön-külön indokolt feltüntetni s megkülönböztetni, melyik az a szolgáltatás, amelyik közvetítésre kerül.
A számlán való egyértelmű megjelenítésnek megfelelhet az a számlázási gyakorlat is, amely szerint a számla érdemi részén feltüntetésre kerül, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz, ha a számla elválaszthatatlan részét képezi a számlamelléklet, amelyen a saját és az egyes közvetített szolgáltatásokat külön-külön a szolgáltatás megnevezéséveltüntetik fel.
Ennél konkrétabb vagy bővebb információ közlése általában nem szükséges.
Nem törvényi feltétel ugyanakkor, hogy az adózó az igénybe vett szolgáltatást az általa fizetett összegben számlázza tovább megrendelőjének.
Ahhoz, hogy az adóalany az iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevételt közvetített szolgáltatás címén biztonsággal csökkenthesse, célszerű kialakítania megfelelő nyilvántartási rendet, amelynek alapján a közvetítésre kerülő szolgáltatásra vonatkozó bejövő és kimenő számlák, valamint az azt alátámasztó szerződés egymáshoz rendelhető. Ilyen lehet pl. megrendelőnként egyértelműen egymáshoz rendelni: az adózó által igénybe vett (közvetítendő) szolgáltatás (bejövő) számlájának sorszáma, a szolgáltatás megnevezése, ellenértéke; a megrendelő számára továbbszámlázott szolgáltatás (kimenő) számlájának sorszáma, a megrendelő megnevezése, a továbbszámlázott szolgáltatás ellenértéke, továbbá a közvetítés tényét (a tartalmi feltétel teljesülését) alátámasztó, megrendelővel kötött szerződés hivatkozási száma. (Több megrendelő, illetve több közvetített szolgáltatás esetén minden megrendelőre, illetőleg mindegyik közvetített szolgáltatásra vonatkozó adatot akár külön-külön.)
Egy másik eljárás lehet, ha a vállalkozás a kimenő számla nála maradó (másod)példányán feltünteti az ahhoz tapadó bejövő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, továbbá a megrendelővel kötött szerződés hivatkozási számát. Amennyiben az adott szolgáltatást több megrendelőjének is közvetíti, akkor a kimenő számla másodpéldányán a közvetített szolgáltatás ellenértékét – a megrendelőnek való teljesítéssel – arányosan kell szerepeltetni.
A fentiekben ismertetett – tartalmi, számlázási, nyilvántartási – követelmények teljesítésével a vállalkozás be tudja mutatni az – esetleg ellenőrzést folytató – önkormányzati adóhatóságnak, jogszerű volt az adott szolgáltatásnak közvetített szolgáltatásként való levonása a nettó árbevételből. ( Az ilyen – kétségkívül aprólékos – analitikus nyilvántartás vezetésével a vállalkozás megfelelően alá tudja támasztani az iparűzési adó-bevallásban szereplő adatokat .)
Segíthet az adóellenőrzésnél, hogy az a vállalkozás, amelyik belső szabályzatok készítésére kötelezett pl a számviteli politikában rögzítse az általa választott eljárásokat. Felhívom a figyelmet, hogy az iparűzési adó : helyi adó , és mint ilyen, a beszedése, ellenőrzése is az adott önkormányzat kompetenciája, ezt az egyes önkormányzatok –bizonyos határok között – saját maguk “értelmezhetik”. Ezt a vállalkozásoknak célszerű figyelembe vennie.Hangsúlyozom továbbá, hogy a törvény szűkszavúan szabályoz, a magyarázat az gyakorlati tapasztalatokon alapul – vagyis eltérő értelmezések emiatt is lehetségesek.