Le lehet mondani a 40 EUR behajtási költségátalányról
2014. február 07.
Egy adószakértői véleményre reagálva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt közölte, hogy nem minden esetben kötelező a késedelmesen fizető partnereknek késedelmi kamatot, és amellett minimum 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt is felszámítani. A Ptk szerint ugyaninis nincs akadálya a lemondásnak, mint tartozás-elengedésnek.
A közigazgatási tárca Siklós Márta adószakértő közleményére reagált, aki azt írta korábban, hogy aránytalanul nagy terhet ró a a késedelembe eső gazdálkodóra, hogy januártól kötelező a késedelmi kamat és minimum 40 eurónak megfelelő ún. behajtási költségátalány felszámolása, és az, hogy a szerződés költségátalányt kizáró vagy Ptk-tól más módon eltérő rendelkezése semmis .
A KIM közölte: a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv rögzíti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, "hogy a szerződéses vagy a gyakorlatban alkalmazott, a fizetési határnapra vagy határidőre, a késedelmi kamatlábra vagy a behajtási költségek megtérítésére vonatkozó feltétel ne legyen végrehajtható, vagy arra hivatkozással kártérítési igényt lehessen támasztani, amennyiben ez a hitelező számára súlyosan hátrányos". Az irányelvnek a "ne legyen végrehajtható" követelményét a magyar magánjog rendszerében az érvénytelenség jogkövetkezménye tudja biztosítani. A semmisség előírása tehát ezen okból nem volt mellőzhető.
A behajtási költségátalány irányelv szerint előírt átalány természetéből pedig az következik, hogy a legalább 40 eurónyi összeg akkor is követelhető, ha a jogosultnak egyébként semmilyen behajtási költsége nem merült fel. A Ptk. e tekintetben nem térhetett el az irányelvtől - hangsúlyozzák. A behajtási költségátalány mértéke, a 40 eurótól való eltérés kizárólag felfele megengedett volta szintén az irányelvből fakad, mint ahogyan az is, hogy ez a "minimum-átalány" független a késedelmesen teljesített tőkekövetelés nagyságától, vagy a késedelem időtartamától.
Az irányelv arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, így ezt a Ptk.-ban sem kellett szabályozni, a lemondásnak - mint tartozás-elengedésnek - a Ptk. alapján nincsen akadálya.
Az irányelv alapján a behajtási költségátalányt nem lehet kizárni, akkor is követelhető, ha a jogosultnak egyébként semmilyen behajtási költsége nem merült fel. A késedelmi kamat pedig a magyar jogi rendszerben objektív, kimentéstől független jogintézmény, így a behajtási költségátalánynak is annak kellett lennie az irányelv alapján - közölte a KIM.