Lehet, hogy nem jár a munkabér?

Az új Ptk  március 15-ével kezdődő alkalmazásai újabb és újabb problémákat hoznak felszínre.

A korábban hatályos társasági törvény  szerint, ha egy társaság nem fizethetett osztalékot tagjainak, úgy a tag részére bármely egyéb, polgári jogcímen teljesített kifizetés is visszakövetelhető volt, feltéve, hogy a tag rosszhiszemű volt: ne lehessen megkerülni az osztalékfizetési korlátokat azáltal, hogy a társaság vagyonát nem osztalékként, hanem például megbízási díjként vagy egyéb kifizetésként veszik ki.

Az új Ptk. ezt a korlátozást lényegesen megszigorította: ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, mert az eredménytartaléka negatív, úgy a tagjai részére semmilyen egyéb jogviszonyra tekintettel nem teljesíthet kifizetést – függetlenül attól, hogy a tag jóhiszemű volt-e vagy sem. Az új szabály bevonja továbbá a tilalmazott körbe a polgári jog keretein kívüli kifizetéseket: így, ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, úgy a törvény betűje szerint munkaviszonyból származó kifizetéseket sem teljesíthet tagjai részére. Ebből az következik, hogy a tagok egy ilyen helyzetben a nekik munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel, - vagyis a tulajdonosi körbe is tartozó dolgozók annak ellenére sem, hogy eleget tettek a munkaviszonyból származó valamennyi kötelezettségüknek.

Annak az érvelésnek, hogy  a munkajogi alapelvek, illetve a Munka Törvénykönyve munkabér védelmére vonatkozó rendelkezései a Polgári Törvénykönyv korlátozását felülírják nincs meg a tételes jogi alapja. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely a munkajogi kötelezettségek teljesítését egyértelműen a Polgári Törvénykönyv tiltó rendelkezése elé helyezné.

Ha egy társaság jogilag nem tud osztalékot fizetni, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a társaság nehéz pénzügyi helyzetben van. Sok esetben osztalékfizetésre csak azért nem kerülhet sor, mert a társaság szabad eredménytartaléka terhére valamilyen lekötött tartalékot képzett. Szintén nem lesz osztalékfizetésre fordítható eredménytartaléka olyan társaságoknak, amelyek üzleti tevékenységük felfutásának szakaszában járnak. Ilyen esetekben kifejezetten megkérdőjelezhető, hogy jogpolitikailag indokolt-e tiltani minden, a tagok felé teljesített kifizetést, különösen a jóhiszemű és valós munkaszerződéseken alapuló, munkabérjellegű kifizetéseket.

Addig, amíg a jogalkotó nem ad egyértelmű szabályozást, a vállalkozások helyzetet csak körülményesen, különböző kényszerpályákon oldhatják meg.

forrás:jalsovszky.com