Miért kell a NAV-nak bejelenteni a törzstőkeemelést?
Az új Ptk szabályai szerint 2016 március 15-ig minden cégnek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Sok vállalkozás ezt az előírást már 2015-ben teljesítette, és az előírások teljesítéséhez azt a módot választotta, hogy, hogy a jegyzett tőke emeléséhez a felhalmozott eredménytartalékát vette igénybe.
A tőkeemelés e formájával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik a NAV felé. ( Szja tv 77/A. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás adatszolgáltatásra köteles a jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemeléséről…. és az értékpapír megemelt névértékéről )
Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az az oka, hogy az Szja tv. 3.§ 34. pontja alapján értékpapírnak minősül a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés is .Így ez tulajdonképpen egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, vagyis a magánszemély adózatlanul vagyoni előnyhöz jut. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes.
Ez a fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok alapján elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.
Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás következő év január 31-ig. Mivel ez a dátum az idén vasárnapra esik, így 2016. február 1-ig kell a 15K71 számú nyomtatványt benyújtani, melyen magánszemélyenkénti bontásban kell feltüntetni az adatokat. (2016-ban emelt jegyzett tőke esetén majd 2017. január 31-ig).
A 15K71-es nyomtatvány kötegelt nyomtatvány, M-es lapokon kell magánszemélyenkénti bontásban ( az „A” rovatában a 2-es kódot, míg a “B” rovatában üzletrész megnevezés beírása mellett a 220-as kód) az adatokat közölni.
Mivel az ilyen módon történő tőkeemelés hatása lehet, hogy csak sok év múlva kerül elő, érdemes a vállalkozásnál is ezt nyilvántartani: akár a könyvelésben a 411-es jegyzett tőke főkönyvi számlát alábontva, célszerű magánszemélyenként , kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból. Akár bármilyen más analitikával. (Fontos ez azért is, mert pl. az ún. “formás” társasági szerződésekben az eredménytartalékból történő emelés készpénzből történő emelésnek tűnik, és csak a mögöttes iratanyagból derül ki a valós esemény.)