Pénztárgép helyett számla ?!
A Piac és Profit kérésére a NAV Adószakmai Sajtóirodája pontosította a pénztárgépes nyugtaadást-helyettesítő számlakibocsátással kapcsolatos híreszteléseket:
Ez csak abban az esetben lehet megoldás, ha minden vásárló megadja a számlázáshoz szükséges személyes adatait, vagyis a nevét és a lakcímét. Arra pedig semmilyen garancia nincs, hogy ezt minden vevő önként megteszi. Vannak ugyan szolgáltatások, ahol ez általában nem merül fel problémaként, ott viszont jellemzően a vevő érdeke, hogy a számla a valóságnak megfelelően legyen kitöltve és egyéb tekintetben is kifogástalan legyen. Kiskereskedelmi tevékenységnél azonban nem ez a helyzet, itt számolni kell azzal, hogy sok vevő – ha nem áll érdekében a számlakérés – nem fogja kiadni a személyes adatait. Az pedig -elsősorban fogyasztóvédelmi szempontból - kerülendő (a kereskedő jóhírnevéről nem is beszélve), ha az eladó erre úgy reagál, hogy nem szolgálja ki azt a vevőt, aki nem kívánja megadni az adatait. Amennyiben pedig valamelyik vevő úgy dönt, hogy nem közli ezeket az információkat, a kereskedőnek ki kell bocsátania a pénztárgépes nyugtát.
“Attól nem kell tartani, hogy a pénztárgéphasználat helyetti számlázás általános jelenség lesz. Több okból sem. Ha ugyanis az adóalany valóban ki akarja váltani a pénztárgép használatát a számlakibocsátással, akkor minden egyes értékesítését számlával kell bizonylatolnia. Ez a legtöbb kereskedőnél már eleve komoly pluszterhet jelentene (költségben, időben) és a forgalomra is potenciálisan rossz hatással lenne” – írta válaszában a NAV.
A Sajtóiroda szerint továbbá, ha az eladónál hamis névre szóló számlákat találnak, komoly bírsággal járhat.
Ami az adatok valódiságának ellenőrzését illeti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal évente mintegy ötvenezer próbavásárlást végez. Ez azt jelenti, hogy csak vásárlóként ötvenezerszer ellenőrzi, hogy az eladó bizonylatolta-e az értékesítést, és ha igen, valós vagy valótlan adatokkal állította-e ki a nyugtát vagy a számlát. Emellett természetesen a klasszikus iratellenőrzések keretében, mint amilyen a bevallások utólagos vizsgálata, is van lehetőség a számlák vizsgálatára. Ha megállapítást nyer, hogy az eladó akár csak egy számlát is valótlan névre vagy címre állított ki (és erről tudott vagy legalábbis meggyőződhetett volna), akkor 500 ezer forintig (magánszemély esetében 200 ezer forintig) terjedő mulasztási bírságra számíthat.
“Bízunk benne, hogy ezek az ellenőrzések nemcsak a mulasztásokat derítik fel, de azokat is eltántorítják a hamis számla kiállításától, akik csak kacérkodnak a gondolattal” – üzente a Piac&Profiton keresztül a NAV a kereskedőknek.
forrás:piacesprofit.hu