Társasági adókulcs csökkentés : hatás és ellenhatás ?
A szociális partnerekkel való megállapodás részeként a kormány 2017. január 1-jétől bevezeti a – forgalomtól, mérettől független - egységes 9%-os társasági adót.
Amellett a vitathatatlan előny mellett, hogy több pénz marad adózás után a vállalkozásoknál, néhány kérdés is fölmerül.
Mindjárt az első, hogy mekkora ennek a jelentősége az államháztartás oldaláról és mekkora az adózók oldaláról?
A költségvetés társasági adóból származó bevételei 2008-tól jellemzően csökkenő tendenciát mutatnak (bár egy-egy évben volt ettől eltérés). Egyes években a tao bevétel átlagos mértéke a különböző adóalap-korrekciós tételek és sokféle kedvezmény miatt adóalapra vetítve nem volt több 11-12 százaléknál. A csökkenés egy oka volt az is, hogy a társasági adó kedvezményes 10% kulcsának alkalmazását 500 millió forintos adóalapig fokozatosan kiterjesztették: először feltételekkel, később, 2010- től már feltétel nélkül. Később a különböző új adókedvezmények ( pl a látvány-csapatsport támogatás) és a bevezetésre kerülő nagyon kedvezményes adózási formák (KATA, KIVA ) jelentettek erős mérséklő hatást a tao bevételekre.
Segíthette a kormányzati döntést az is, hogy a magyar adórendszerben egyre kisebb a jelentősége a klasszikus (személyi jövedelemadó, áfa, társasági ) adóknak – ezen belül is főként a társasági adónak. Míg 2011 előtt a központi költségvetés bevételeinek valamivel több, mint felét adta a három adónem, az utóbbi néhány évben ez az arány 50% alá csökkent. Ez lényegében arra vezethető vissza, hogy a pénzügyi-gazdasági válság miatt a kiesett bevételek pótlására 2010-től kezdődően különféle szektorspecifikus különadók kerültek bevezetésre. ( Ezek előtérbe kerülését segítette a „hagyományos” adónemekkel szembeni viszonylag rugalmas alakíthatóságuk is.)
A nagy, nemzetközi vállalatok adókulcsának – egyes számítások szerint - közel felére való csökkentéséből keletkező kieső bevétel pótlása már csak azért sem jelenthet megoldhatatlan problémát, mert a 2015-ben bevezetett „rendelkezés az adóról” elnevezésű adókedvezmény miatt ennek az összeg 80%-káról tulajdonképpen már lemondott a költségvetés, hiszen a cégek a tao akár 80 százalékát felajánlhatják sport-, film-, és előadó-művészeti támogatásra. Bár ez a lehetőség még nincs teljes mértékig kihasználva, vagyis eddig a teljes kiesés nem volt biztos, de ezzel a bevétellel már eddig sem kalkulálhatott az állam.
Az adózói oldalon, a tömeget képviselő kkv szektorban az 1 százalékpontos adócsökkenéstől nem várható jelentős hatás. Különösen, mert a kötelező minimálbéremelés és az emiatt bekövetkező várható bérnyomás miatti költségnövekedést a szociális hozzájárulás csökkentésével együtt sem tudja – várhatóan - kompenzálni).
A vállalti struktúrában van több mint ezer olyan vállalkozás, melynek adóalapja meghaladja az 500 millió forintot. Ezek többsége külföldi tulajdonosi hátterű és közülük sokan éltek beruházási kedvezménnyel. A csökkenés különösen azok számára lesz kedvező, melyek esetében ezek az adókedvezmények már kifutóban vannak, így rájuk már a 19 százalékos adókulcs alkalmazása vonatkozna. Azok, akik nagy összegű eszközberuházás után, földrajzi elhelyezkedésük illetve kis-, közép- vagy nagyvállalati besorolásuk alapján számolt intenzitási rátával meghatározott összeget vonhatnak le, és tarthatnak vissza az egyébként fizetendő társasági adójukból 10 éven keresztül, és már megtervezték, hogy hogyan fogják ez alatt az idő alatt a lehető legjobban felhasználni a kedvezményt, lehetséges, hogy már nem tudják úgy átütemezni, hogy teljesen ki tudják használni a keretet. ( Az adócsökkentéssel együtt elfogadott határidő módosítás ugyanis a már megszerzett kedvezményekre nem, csupán az új kedvezményekre érvényes.)
Külföldi cégcsoport tagjának, vagy külföldi tulajdonban lévő leányvállalatoknak, illetve az ún. ellenőrzött külföldi társaságoknak okozhat problémát az a nemzetközi szabályozás, amely az alacsony adókulcsú államokban működő vállalkozásokkal szemben alkalmaz szankciókat. A Magyarországon működő nemzetközi cégek ilyen, szankcionált társasággá válhatnak anya- vagy testvérországaikban, így a büntető adók miatt elveszthetik a nálunk „megnyert” társasági adót, vagy a büntetésekkel együtt a végén akár még többet is fizethetnek, mint ha itt 19%-os kulcs maradt volna. Kedvezőtlen lehet azoknak a közvetve, vagy közvetlenül magyar magánszemély tulajdonossal, vagy többségében magyar forrásból származó bevétellel rendelkező külföldi társaságoknak is, melyek ténylegesen megfizetett társasági adója és adóalapja hányadosa nem éri el a 10 százalékos „elvárt” szintet, mert az magasabb a jövőre tervezett magyar társasági adókulcsnál.
Minden érintett vállalkozásnál fölmerülhet a fizetendő adóelőleg kérdése. Az új szabályok azonban gondoskodnak az adóelőleg-kötelezettségek a törvény erejénél fogva történő mérsékléséről. A 2017 első felében fizetendő adóelőleg csökkentéséről az adóhatóság határozatot fog hozni a naptári év szerint adózóknál 2017. január 15-ig, az ettől eltérő üzleti év szerint adózóknál pedig 2017-es üzleti évük első hónapjának 15. napjáig.