Megnyílik a svájci banktitok?
A magyar külügyminiszter és a nemzetgazdasági tárca vezetője júliusban javasolták Svájcnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló újratárgyalt egyezmény mielőbbi aláírását, illetve szakértői szintű egyeztetéseket a két állam közötti adóügyi információcsere leghatékonyabb módjának kialakítása céljából.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: az adóügyeket érintően két tárgyalás zajlik. - A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt még a hetvenes években kötötték,ezért a gazdasági és politikai környezetnek ma már nem felel meg. Az egyeztetések szakmai szinten lezárultak, a kormány határozatával tavaly év végén az egyezményt jóváhagyta, már aláírás előtt áll. A svájci pénzügyminisztérium megerősítette, hogy a több évtizeddel ezelőtt kötött egyezményt ”leporolták". Magyarországgal kapcsolatban olyan újdonságok kerültek az egyezménybe, amely szorosabb együttműködést tesz lehetővé a két állam hatóságai között. A magyar hatóságok - és fordítva, a svájci adónyomozók is - adószám, név és cégelnevezés alapján érdeklődhetnek a másik állam adóhatóságánál olyan ügyfelek után, akik nagy valószínűség szerint a megállapodással ellentétben sem hazánkban, sem Svájcban nem fizettek adót. A csalók kézre kerítése ennek köszönhetően gyorsabb és egyszerűbb lesz a jövőben.
A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megújítása mellett egy időben egy új típusú szerződés tárgyalása is megkezdődött. Tavaly decemberben jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy hazánk - az adóhatóságok elől- Svájcba menekített jövedelmek megadóztatását tervezi. A lényegében az adóügyek és a pénzpiac területén történő együttműködésről szóló tárgyalások során a megállapodás szempontjából három lehetséges forgatókönyv létezik.
A Svájc által Ausztriával és Nagy-Britanniával kötött forrásadó megállapodásokhoz hasonlóan hazánk - továbbra is névtelenül -, de egy kölcsönösen kialkudott adókulcs alapján megadóztathatná az alpesi országban azokat a honfitársaink által nyitott számlákat, amelyek tulajdonosai nem tudják bizonyítani, hogy a kontón lévő összeg adózott jövedelem. Hátránya ennek, hogy csak az adóelkerülés elévülési időn belüli számlanyitásokra és jövedelem-tranzakciókra vonatkozik, vagyis Magyarország esetében az öt éven belüli időtartamra. Előnye ugyanakkor, hogy Svájc a banktitok intézményének védelme érdekében ebbe hajlandó a leginkább belemenni.
Másik lehetséges megoldás az amerikai kormányzat által automatikus információcseréről kötött megállapodás, az úgynevezett FATCA-egyezmény, illetve az Európai Bizottság júniusban benyújtott módosító javaslata az adómegállapítási irányelvhez, amelynek szintén az automatikus információcsere kiterjesztése a lényege. Lapunk korábban arról számolt be , hogy hazánk mégsem egyedül, hanem az EU-val közösen lépne fel a Svájcba menekített adózatlan jövedelmek kiáramlása ellen. Brüsszel ugyanis az uniós tagállamokkal közösen, ezáltal a berni kormányt nagyobb nyomás alá helyezve kényszerítené rá Svájcot az amerikai mintára létrehozott automatikus információcserére.
Ezzel kapcsolatban Orbán Gábor is csak annyit mondott, hogy az elmúlt félév információcserét érintően felgyorsult eseményei hatására minden állam keresi a számára elfogadható megoldásokat, Magyarország is aktívan részt vesz az eu-s folyamatokban, tárgyal az USA-val , és Svájc tekintetében is keresi a céljainak megfelelő megoldást.
forrás : Magyar Nemzet, 2013.augusztus 7