EVA-ból KIVA-ba
Ha a bevételi nyilvántartást vezető eva-s bt 2013-tól kisvállalati adózásra kíván áttérni, vissza kell térnie a számviteli törvény hatály alá.
A számvitel i törvény 2/A. § (3) bekezdésének előírása szerint az eva-törvény hatálya alól a számvitel i törvény hatálya alá átkerült (visszakerült) vállalkozásokra a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A számvitel i törvény 2/A. § (4) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásnak - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készíteni (ezt a nyitó mérleget viszont nem kell letétbe helyezni, közzétenni,de könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni).
A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.
A számviteli törvény hatálya alá visszakerülő vállalkozás első üzleti évi beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy a számviteli törvény hatálya alá - az eva-törvény hatálya alól - visszatérve először készít beszámolót. Az első üzleti év beszámolója mérlegében előző év oszlopaként a nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni, az eredménykimutatás előző év oszlopa üresen marad.
A nyitó mérlegbe a tárgyi eszközöket, immateriális javakat piaci értéken kell felvenni. Az eszközöket újra „üzembe” kell helyezni, a piaci érték lesz az eszköz bruttó értéke, e bruttó érték alapján kell a terv szerinti értékcsökkenést a számvitel i törvény általános szabályai szerint elszámolni.
Mivel az eva-törvény a tárgyi eszközökre vonatkozóan külön előírásokat tartalmaz, ezért a nyitó mérlegbe kerülő eszközök közül ezekkel kiemelten kell foglalkozni.
A tárgyi eszközökre a bevételi nyilvántartásra történő áttérésekor az eva-törvény átmeneti szabályt tartalmaz, és ha voltak a vállalkozásnak olyan tárgyi eszközei, amelyekre a bevételi nyilvántartásra történő áttéréskor ezeket a szabályokat alkalmazni kellett, akkor erre az eva-törvény 18. § (6) bekezdésének előírása alapján a visszatéréskor külön figyelmet kell fordítani. Ezen törvényi előírás szerint, ha volt olyan tárgyi eszköz (immateriális jószág), amellyel az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, és ezekből az eszközből nem volt evás bevétel, akkor ezen tárgyi eszköznek, (ha használható), piaci értéken indokolt szerepelnie a nyitó mérlegben, mert különben személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik (vagyis az eva-törvény feltételezi, hogy ebben az esetben a magánszemély az evaalanyiság alatt ingyenesen megkapta az eszközt). A piaci érték nulla érték is lehet; ebben az esetben csak a leltárban kell szerepelnie a tárgyi eszköznek, és csak mennyiségi nyilvántartást kell vezetni róla. Természetesen lehetnek olyan eszközök is, amelyeket az evaalanyiság alatt használtak, és ezen időszak alatt elhasználódtak, tönkrementek, akkor ezekről selejtezési bizonylatot indokolt kiállítani.
Készleteknél a leltározás alapján a január l-jei vásárolt készletek (ideértve a saját termelésű készleteket is) értékét kell piaci értéken beállítani.
Pénzeszközök: a bankszámla és a pénztár január l-jei nyitó egyenlegei.
A követelések és kötelezettségek értékét a bevételi nyilvántartásnál is kötelezően vezetett követelés és kötelezettség analitika alapján kell beállítani, szintén piaci értéken.
A saját tőke elemeinek a megbontáshoz figyelembe kell venni a számviteli törvény és az eva-törvény ide vonatkozó szabályait.
A jegyzett tőkét a társasági szerződésben (cégjegyzékben) szereplő jegyzett tőke összegében kell beállítani.
Tőketartalék akkor kerülhet kimutatásra, ha a társasági szerződés az ázsió összegét tartalmazza.
Lekötött tartalék is lehet a nyitó mérlegben.
Ilyen módon az eredménytartalék összege különbözeti alapon kerül meghatározásra: A nyitó mérlegben szereplő eszközök összértékéből levonva a nyitó mérlegben szereplő kötelezettségek és az esetleges céltartalék valamint az előbbi tőkeelemek összegét megkapjuk az eredménytartalékot.
A nyitó mérlegben szerepeltetendő eredménytartaléknál azonban figyelembe kell venni az eva-törvény 18. § (10)-(11) előírásait is. Ennek értelmében a nyitó mérlegben szereplő eredménytartalékot meg kell bontani evás időszak és nem evás időszak eredménytartalékára. Ha voltak olyan tárgyi eszközök, amelyek értékével az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, és amely eszközöket térítés nélkül, kedvezményesen magánszemély részére nem adták át (és ilyen jogcímen személyi jövedelemadót utána nem fizettek), akkor ez az összeg a magánszemély szempontjából nem adózott befektetésnek minősül, így azt a nyitó mérlegben nem evás időszak eredménytartalékaként kell kimutatni. Ha a nem evás eredménytartalékból később osztalék kifizetés történik, vagy jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan az eredménytartalékot kivonják, akkor ez után a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Az ezek után - különbözeti alapon - fennmaradó összeg lesz az evás időszak eredmény tartaléka, amely a magánszemély adózott befektetésének minősül (ha ebből az eredménytartalékból később osztalék kifizetés történik, vagy jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan az eredmény tartalékot kivonják, akkor az után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége).
Az evás időszak eredménytartaléka - mivel különbözeti elv szerint kerül megállapításra - negatív is lehet.