Lízing: lesz vagy nem lesz?
A márciusi új Ptk sok változást hozott a vállalkozások számára is. Megváltozott pl. a a tartós bérletre vonatkozó szabályozás is : bizonyos feltételek teljesülése esetén a tartós bérletnek nevezett konstrukciót (”operatív lízing” ) automatikusan pénzügyi lízingnek minősíti.
Az új szabályozás szerint
- abban az esetben, ha a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát,
- ha a futamidő ugyan nem éri el a gazdasági élettartamot, de a lízingbevevő lízingtárgy szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát,
- végül pedig akkor, ha a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri a lízingtárgy piaci értékét
a pénzügyi lízing szabályozásai szerint kell kezelni.
Eddig a tartós bérletbe bocsátott tárgyat a bérbeadó szerepeltette a könyvelésben a tárgyi eszközei között, a bérlő pedig számla ellenében fizette a bérleti díjat, ezért költségként elszámolhatta. Az új szabályozás szerint a tartós bérlet eladásnak minősül, ezért az eszköz a bérlő tárgyi eszközei között kell, hogy szerepeljen, a bérbe adónak fizetett díj pedig tőketörlesztés és kamat jogcímen elszámolásra. Az ügylet kapcsán az eszköz tulajdonjoga mindvégig a bérbeadónál marad.
A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízingdíjak fejében – a futamidő végén – a lízingbe vevő megszerzi a lízingbe adótól a lízingelt dolog tulajdonjogát automatikusan, vagy maradványérték megfizetésével. (Bár a gyakorlatban elismeri az operatív lízing fogalmát is, amikor a lízingbe vevő kikötött ideig használja az eszközt, majd visszaadja azt a lízingbe adónak, ez a forma azonban nem került be a Ptk-ba, mert erre a bérlet szabályai alkalmazhatók.)
A pénzügyi lízingben a lízingbe vevő – a szerződés megkötésétől, illetve a birtokba adástól – használja az eszközt, szedi annak a hasznait, és viseli a vele járó költségeket, az eladás kivételével, minden tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezik. A Ptk. megengedi az eszköz használatának az átengedését is, feltéve, hogy ahhoz a lízingbe adó hozzájárult. Fontos, hogy a lízing tényét, ha az ingatlan, akkor az ingatlan-nyilvántartásba, ha pedig ingó dolog, akkor a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeztetni.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kötelessége hitelbiztosítéki nyilvántartás működtetése, annak – az üzemszerű karbantartás időszakot kivéve – minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhetőnek kell lennie. Regisztráció esetén biztosít a MOKK hozzáférést a hitelbiztosítéki rendszerhez. A hitelbiztosítéki rendszer felületén bárki, azonosítás nélkül betekinthet a zálogkötelezett nevének – magánszemély esetén a születési időpontja és anyja neve – megadásával. A kiadott eredmény közli, hogy az illető szerepel-e a nyilvántartásban és ha igen, akkor milyen minőségben.