4. A behajtási költségátalány késedelmenként és nem számlánként követelhető a késedelmi kamat összegén felül. Ha a szerződésben részletfizetésben állapodtak meg a felek, akkor annyi részlet után érvényesíthető a költségátalány, ahány részlettel késedelembe estek.
5. A késedelmi kamat és a behajtási költségátalány pénzneme az új Ptk. 6:155. § (2) bekezdése értelmében a főtartozás pénzneméhez igazodik. A 40 eurót a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes MNB árfolyamon kell forintra átszámítani.
6. A feleknek nincsen lehetőségük arra, hogy szerződésükben érvényesen kizárják a behajtási költségátalány fizetését, illetve hogy azt 40 eurónál alacsonyabb összegben határozzák meg. Arra vonatkozóan ugyanakkor nincsen semmilyen jogszabályi előírás, hogy az adós önkéntes teljesítésének a hiányában a hitelezőnek kötelező lenne annak érvényesítése érdekében lépéseket tennie.
Még mindig 40 euró
2014. május 06.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja tette közzé:
A Magyar Ügyvédi Kamara által kért állásfoglalásra válaszul készült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi és Magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára által jegyzett általános tájékoztatás, amely több kérdésben megerősíti a korábbi véleményeket, de újdonságot is tartalmazott.Az állásfoglalás alapján összeállított főbb tudnivalók:
1. A behajtási költségátalány 2013. július 1-jén került a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései közé, és az ezzel kapcsolatos rendelkezés a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.-ban is megtalálható.
2. Behajtási költségátalány követelése kizárólag a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpontot követően módosított szerződések esetében alkalmazható. Nincsen olyan kötelezettség, ami a korábban megkötött szerződések módosítását írná elő.
3. Fizetési felszólításra sincs szükség! A kötelezett késedelme esetén a 40 euró behajtási költségátalány minden további feltétel nélkül jár. Ha a késedelembe eső fél önként teljesít, akkor ez a 40 euró is megilleti a hitelezőt. Ebből a szempontból nem befolyásolja a kötelezettséget az sem, hogy az adós kimentette-e a késedelmét, egy napot késett-e vagy egy hónapot, továbbá a hitelezőnek felmerült-e egyáltalán bármilyen költsége a behajtással vagy sem.
- A Ptk. értelmében semmis a behajtási költségátalány korlátozása, illetve kizárása, ugyanakkor a felek ettől felfelé érvényesen eltérhetnek.
- Ha a hitelezőnek a behajtással kapcsolatos kiadásai meghaladják a 40 eurót, akkor azt kártérítés vagy perköltség címén követelheti.
- A behajtási költségátalány a kártérítés összegébe beletartozik, de a kötbérbe nem.
Könyvelési és adózási kérdések
Kötelezett (adós) könyveiben
A behajtási költségátalány nem csak akkor kell, hogy rögzítésre kerüljön a könyvelésben, ha azt a jogosult követelte az adóstól. A kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembe eséssel egy időben keletkezik. Ezért a könyvelésben rögzíteni kell a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetett és fizetendő üzleti évet terhelő behajtási költségátalány összegét. T: Egyéb ráfordítások K: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Jogosult (hitelező) könyveiben
A jogosult csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét mutathatja ki az egyéb bevételek között. Ilyen irányú követeléseit kizárólag a nullás számlaosztályban tarthatja nyilván.
Társasági adó : A kötelezett könyveiben egyéb ráfordításként elszámolt behajtási költségátalány a vállalkozás érdekében felmerült költségként érvényesíthető a társasági adóban. A jogosult pedig a megfizetett és elszámolt egyéb bevételek után fizeti meg a társasági adót.
Általános forgalmi adó :A behajtási költségátalány nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, ezért az áfa tv. 65. §-a alapján nem képez adóalapot, arról számlát sem kell kiállítani.
Illeték :Ha a jogosult a követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.
A behajtási költségátalány nem csak akkor kell, hogy rögzítésre kerüljön a könyvelésben, ha azt a jogosult követelte az adóstól. A kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembe eséssel egy időben keletkezik. Ezért a könyvelésben rögzíteni kell a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetett és fizetendő üzleti évet terhelő behajtási költségátalány összegét. T: Egyéb ráfordítások K: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Jogosult (hitelező) könyveiben
A jogosult csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét mutathatja ki az egyéb bevételek között. Ilyen irányú követeléseit kizárólag a nullás számlaosztályban tarthatja nyilván.
Társasági adó : A kötelezett könyveiben egyéb ráfordításként elszámolt behajtási költségátalány a vállalkozás érdekében felmerült költségként érvényesíthető a társasági adóban. A jogosult pedig a megfizetett és elszámolt egyéb bevételek után fizeti meg a társasági adót.
Általános forgalmi adó :A behajtási költségátalány nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, ezért az áfa tv. 65. §-a alapján nem képez adóalapot, arról számlát sem kell kiállítani.
Illeték :Ha a jogosult a követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.
A cikket készítette:
