EU-s pénzek - hajszálnyival az EU átlag alatt
A Világgazdaság azzal a kérdéssel kereste meg az Európai Bizottságot,ogy mennyire tartják megvalósíthatónak azt a kormányzati célkitűzést, amely szerint az ország százszázalékos mértékben lehívja a 2007–2013-as időszakban hazánkat megillető 8200 milliárd forintnyi kohéziós forrást.
A Brüsszelből kapott válasz szerint " Magyarország jó helyzetben van a tekintetben, hogy teljes mértékben lehívja a 2007–2013-as fejlesztési ciklusban az ország számára elkülönített uniós fejlesztési forrásokat, ám a projektek végrehajtásának lehetséges csúszásai, az ingadozó árfolyam és az auditok következtetései potenciális forrásvesztést eredményezhetnek a programok zárásakor”. A bizottság mindamellett úgy véli, hogy a teljes mértékű forráslehíváshoz szoros monitoring szükséges a cél elérését szolgáló folyamatok terén.
Az Európai Bizottság egyben azt is közölte: ambiciózus, de nem megvalósíthatatlan célkitűzésnek tartja, hogy a kormány tervei szerint idén 2100 milliárd forintot fizet ki a hazai pályázati intézményrendszer a forrásvesztés elkerülése érdekében. Ez év végéig van ugyanis lehetőség arra, hogy az előző hétéves időszak uniós támogatásaiból finanszírozott projekteket megvalósítsák. Brüsszel szerint a cél eléréshez az erőfeszítések fokozásához, illetve a projektek végrehajtásának gyorsítására lesz szükség.
Közölték továbbá,hogy a regionális politikáért felelős biztos kezdeményezésére a bizottság regionális főigazgatóságán belül felállított munkacsoport külön országspecifikus javaslatokat dolgoz ki Magyarország számára. Ennek célja, hogy elősegítse az EU-források leggyorsabb és leghatékonyabb felhasználását 2015 végéig. A bizottság emlékeztetett arra, hogy más kérdések mellett ezen munkacsoport tevékenysége is azon témák között szerepelt, amelyről a biztos és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyezetett a január 15-i brüsszeli tárgyalásukon.
Annak érdekében, hogy egyetlen eurócentet se veszítsen az ország, a kormány másfél hete fejlesztéspolitikai cselekvési tervet fogadott el. Ennek értelmében a minisztériumoknak át kell tekinteniük a felügyeletük alá tartozó, még függőben lévő uniós projekteket a tekintetben, hogy mekkora esély van arra, hogy azokat az év végéig meg lehessen valósítani. Eszerint három kategóriába (biztosan megvalósíthatatlan, esetleg megvalósítható, kockázatot nem jelentő) kell sorolni az egyes projekteket.
A biztosan megvalósíthatatlan kategóriába soroltaknál, ahol a pályázók nem tartották be a támogatási szerződésben vállalt határidőket, a szaktárcáknak meg kell kezdeni a projektektől való elállást, vagyis a megítélt források visszavonását, hogy azokat más, még megvalósítható projektekre lehessen felhasználni az év végéig. A kockázatok közé tartozik az úgynevezett aszfaltkeverő ügy, ahol a nem megfelelőnek ítélt pályáztatás miatt Brüsszel akár százmilliárd forintos korrekciót sem tart kizártnak. Ebben az év végére lehet megoldás, ami azt jelenti, hogy azt a pénzt aligha lehet már újrapályáztatni.
Az Európai Bizottság nemcsak Magyarország, hanem másik hét EU-tagállam esetében is szükségesnek tartotta a forráslehívás gyorsítását szolgáló brüsszeli munkacsoport létrehozását, ugyanis ezen országokban szintén az EU-átlag alatti mértékű a forráslehívás szintje . Magyarország valójában a legfrissebb adatok szerint csak alig marad el a 76,7 százalékos EU-átlagtól, ugyanis hazánk esetében 76,3 százalékot tesz ki azon támogatások aránya, amelyet már az Európai Bizottság kifizetett Magyarországnak. Az uniós átlagtól elmaradó többi tagállam között Olaszországon kívül csak kelet-európai országok (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária) találhatók.
forrás : Világgazdaság